Tudom, hülyén hangzik, de már sokadszor veszem észre, hogy Tom csupa olyan ételt szeret, amiről laikusként, a Netes információk alapján azt gondoljuk, hogy jó neki. Ilyenek a magnéziumban, a fehérjében gazdag ételek, pl.: spenót, brokkoli, avokádó, zab, tökmag, dió, füge, stb.
Természetesen ő is elcsábul egy-egy sütemény, vagy pörkölt láttán, de alapvetően egészségesen próbál enni, és nem feltétlenül tudatosan. Kész mázli, hogy még akar is egészségesen táplálkozni amellett, hogy egyébként sem válogatós, és főleg az egészséges ételeket szereti. Imádja a salátákat, nem sózza meg az ételeket és nem rak cukrot a kávéba/teába.
A táplálkozáson felül a mozgás is állandóan benne van az életünkben: igaz, nem vagyunk olimpikonok, de szeretünk túrázni, sokszor gyalogunk, biciklizünk a városban és Tominak valahogy mindig kevés. Mindig is kacérkodott az extrém sportokkal, a hegymászással, vagy éppen a tengerparton történő futással.
Sajnos ezzel szemben én irtó lusta vagyok, hiába szeretek nagyon kirándulni, és biciklizni én is, vannak dolgok, amire egyáltalán nem lehet rávenni: ilyen pl. a futás. Tengerpart ide vagy oda, azt még ott sem! Ő viszont újra és újra felhozza a tengerparti futást, a reggeli tornát, és hasonlókat.
A Kennedy betegeknek a feljegyzések és az orvosok tanácsa szerint az egyik legfontosabb teendője a mozgás. Én úgy látom, hogy Tom nem csak hogy mozog, de kicsit mintha hiperaktív lenne: nem sokat tud egy helyben ülni, de ha kimozdulunk, akkor nagyon lelkes.
Mind a táplálkozást, mind a mozgást illetően is az a véleményem, hogy bár butaságnak hangzik, de függetlenül attól, hogy mi mit teszünk magunkért tudatosan, az ösztönünk az, ami valóban azt teszi, amit kell. Néha nem árt hallgatni rá… :)