Amióta papírunk van a Kennedy betegségről, és figyeljük a tüneteket, ill. a gyógymód felfedezésének reményében próbáljuk mi is kirakni a puzzle darabkákat, összegezni, hogy mi történik, mi miért történik, mit lehetne csinálni a megelőzésért, stb.
Megfigyeltük, hogy a görcsöket megelőzően előfordul, hogy Tominak melege van, egyfajta hőhullám megy át rajta. Ez nem minden esetben van így, de sokszor fordul elő. Szerintem ez összefügg azzal, hogy kiskorában is utálta, ha meleg a takaró, lerúgta magáról, vagy megfordította, hogy a hideg felével takarózott. Amikor megismertem, tizenévesek voltunk, mindig is utálta a meleget, olyannyira, hogy télen rövidnadrágban ment le a sarki közértbe.
Ugyanebben az időben egyébkét Tom fizikai munkát végzett. A nap végén, a lefekvés után néztem, ahogy elalszik. Elalváskor nagyon nagyokat rándultak az izmai, ezt akkoriban szóvá is tettem neki. Előfordult, hogy nekem is voltak elalváskor, félálomban izomrángásaim, de nem akkorák, mint neki. Persze lehet, hogy ennek a Kennedyhez semmi köze, csak a fizikai munka okozta fáradtságot dolgozták fel ilyenkor az izmai…
Amit még megfigyeltünk, hogy a hőhullám után a test különböző részein sorozatszerűen jelennek meg a „lüktető” érzések, vagyis az izomrángások, amiket sokszor szabad szemmel is látni lehet. A lüktetések, vagy ahhoz hasonló érzések mindennaposak, de a görcs nem az. Néhány esetben ezeket a lüktetéseket követi a görcs, amit a Kennedy beteg már „rutinból” el tud kerülni, mert megtanulja, mikor és hogyan kell megmozdulni ahhoz, hogy a görcs ne tudjon beállni. Az esetek többségében ez így is történik, de sajnos nem mindig sikerül.
Mivel a görcs egyik lehetséges oka a magnéziumhiány, lehet, hogy érdemes lenne a fenti tünetek jelentkezésekor megpróbálni valamelyik magnézium készítményt?!
Ami biztos, hogy a hirtelen mozdulatokat kerülni kell, a féloldalas, természetellenes pozíciókat szintén. Tom pl. sose tudott hosszú ideig guggolni, vagy térdelni…